Hottentotta 2009.10.04. 00:08

Hajrá Fradi?

Hely, idő: vasárnap koradélután hazafelé. A Népligetnél már a metróaluljáró fölött zöld-fehér egyenruhás ifjak itták nagy tömegben a sört - eddig rendben is lennénk. Örül a szurkoló ifjúság, örül a büfés, örül az adóbevételhez jutó állam, örülök én is - Isten éltesse a szurkolókat. Aztán mély megdöbbenés. Metróba szállva ('hál Istennek Kispest felé és nem a horda csapásán) arra lettem figyelmes, hogy a másik oldalról a már említett zöld-fehér egyenruhás törzs tagjai, az ártatlan metró kocsi és utasai felé mutogatnak félreérthetetlen középső ujjas gesztussal, üvöltöznek, majd sörös dobozok csattannak az üvegen. Indulunk, mindenki örül a szerelvényen, hogy ennyivel megúsztuk. De joggal merül fel egy-két kérdés, főleg az, hogy vajon mit ártottak az ellenkező irányba utazók a zöld-fehér horda tagjainak, amiért indián harci kiáltások helyett nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel inzultálták őket, nem is beszélve az ablaknak csapódó tárgyakról? Vajon mi köze mindennek a szurkoláshoz? És vajon miért lehetséges mindez? Miért van az, hogy vasárnap koradélután az emberi együttélés alapvető normáit felrúgó primitív hordák terrorizálhatják az ügyes-bajos dolgaik után járó normális, de legalábbis a civilizált (értsd: a kőkorszak utáni) emberi lét alapvető normáit elfogadó többséget? Vajon hol van ilyenkor az állam, a törvényei, és a törvényei betartását ellenőrző szervezet? És vajon hogyan jutottunk odáig, hogy vannak, akik számára mindez szinte teljesen normális? Ez utóbbi kérdés főleg az egyik kedvenc portálomat olvasva ötlött fel bennem: „A leghangosabb és legviccesebb jelenet a Váci úti Hotel Benta előtt kerekedett, ahol az ablakban lógó, talán külföldi iskoláscsoportot gyalázta úgy több száz fradista, mintha ők is újpestiek lennének." (http://sportgeza.hu/futball/2009/10/04/fradi-tabor_lilahagyma/ )  Nos, eltekintve attól a kérdéstől, hogy vajon mi értelme van a szurkolóknak teljesen kívülállókat agresszívan inzultálni és milyen lelki diszfunkcióval magyarázható ez, nem nehéz arra következtetésre jutni, hogy ez a fajta viselkedés pont elég ahhoz, hogy a legjobban sikerült országimázs kampányt is egy perc alatt tönkretegye. Vajon hogy érezték magukat a külföldi iskolások? És hogyan a metró kocsikban ülők, amikor a fejük mögött csapódtak az üvegnek a sörös dobozok? Mint megrettent európaiak a barbár hordák előtt? Úgy vélem, e hordák civilizálása a társadalom (és természetesen a sportbarátok) túlnyomó többségének elemi érdeke. Végül a magyar hordákat is megállították egykoron, és ha ez nem történt volna meg, akkor valószínűleg ez a bejegyzés sem születhetett volna meg magyar nyelven, és a magyar nép is csak a történelemkönyvekben szerepelne.

Családi költségoptimalizálás céljából egy évtizede meglévő T-Mobile előfizetésemet a Pannonhoz vittem át, és ha már így van, akkor élve a röghöz szolgáltatóhoz kötés előnyeivel új telefont is vettem – azaz vettem volna. A T-Mobile üzletében pár perc alatt kiállították az igazolást arról, hogy nincs tartozásom, mehetek. A Pannon GSM üzletében viszont közölték, hogy két darab fényképes igazolványra van szükség a szerződéshez, ami adott esetben konkrétan azt jelentette, hogy a személyi igazolványom mellett vagy útlevélre vagy jogosítványra is szükség van. Ilyen követelményeket még az amúgy szigorú bankok sem támasztanak a több tízmillió forintos ingatlanhitelt igénylő ügyfeleikkel szemben. Ugyan miért is tennék? Egyrészt a magyar lakosok útlevél nélkül utazhatnak Európa legtöbb országába, tehát aki csak "olaszba", "görögbe", vagy éppen a sógorokhoz szokott menni, annak semmi szüksége útlevélre. Másrészt, nem szoktak vezetői engedélyt kérni egy pénzügyi szerződés aláírásához, mivel a jogosítvány megléte semmilyen információval nem szolgál az ügyfél fizetőképességéről (praktikusan arról sem, hogy van-e autója, vagy egyáltalán tudna-e venni egy 30 éves Trabantot). Más oldalról megközelítve a problémát a Pannon GSM eljárása súlyosan diszkriminatív a magyar állampolgárok jelentős részével szemben: csak azért, mert valaki nem szeret külföldre utazni (nincs útlevele) és előnyben részesíti az autózásnál sokkal inkább környezetbarát tömegközlekedést (nincs autója és jogosítványa), nem lehet előfizetőjük. Ezeken a súlyos tényeken egy fikarcnyit sem változtat az, hogy van útlevelem és jogosítványom, tehát egy következő alkalommal gond nélkül szerződhettem a szolgáltatóval. Továbbra sem értem, a telefonáláshoz miért kell útlevél és jogosítvány.  

 

Nemrég olvastam, hogy a BKV a bliccelés visszaszorítását újabb munkaerő-felvétellel, konkrétan a buszokon kalauzok és biztonsági őrök alkalmazásával kívánja megoldani. Biztos (?) vannak, akik úgy vélik, igazán dicséretes törekvés, hogy - legyünk jóhiszeműek - a gazdasági válság miatt munkanélkülivé vált tömegek számára munkahelyeket teremt egy közpénzből finanszírozott, egyre jobban eladósodó közlekedési vállalat. De most a nemzetgazdasági összefüggéseket figyelmen kívül hagyva koncentráljunk inkább a BKV és az utasok jelenlegi helyzetére, valamint a hosszabb távú következményekre. Nem tudom pontosan mióta, de 5-10 éve folyamatosan tervezik, hogy nyugati mintára automatizálják a BKV közlekedési eszközein (legalábbis a metrókon biztos) a jegyellenőrzést. Ez azt jelentené, hogy "okos" (maradjunk annyiban, nem csúcstechnológiát igénylő) beléptetőkapuk ellenőriznék van-e bérletünk, vagy ha nincs, bedugtunk-e egy érvényes jegyet a megfelelő nyílásba. Az ötlet előnyeit, azt hiszem, nem kell ecsetelni. A BKV egyszeri ráfordítással (és valamennyi üzemeltetési költséggel) lényegesen csökkenthetné a képzetlen munkaerő fordított bérkiadásait, miközben lényegesen javulna a társaság, a főváros és az ország imázsa, hiszen nem kellene folyamatos - időnként a tettlegességig menő - küzdelmet folytatniuk az ellenőröknek és az utasoknak. A becsületes utasok nem húznák fel magukat azon, hogy egy napon belül negyedszer vizsgálják meg a bérletét (az én negyedéves bérletem pl. nagyon népszerű, már több ellenőr is meglepve nézegette), feltartva ezzel a gyalogosforgalmat, a bliccelők nem jutnának be, az ellenőrök meg kereshetnének valami hasznosabb tevékenységet maguknak.

De nem, a BKV az ellenőrök számának növelésével, biztonsági örökkel és kalauzokkal küzd a bliccelés ellen - időnként az értetlen külföldiek és becsületes utasok ellen is. Kiváncsi lennék, készült-e bármilyen számítás arra vonatkozóan, hogy az elmúlt időszakban, mióta - tapasztalataim szerint - ugrásszerűen megnőtt az ellenőrző személyzet létszáma, mennyivel nőtt a jegy- és bérleteladásból (na jó, még a birságolásból is) származó bevétel. Továbbá, ami a lényeg: ez bevételnövekmény (ha ugyan van) nagyobb-e mint bérköltségek növekménye. Mert ha nem, nyugodtan tessék visszacsinálni az egészet - mindenki jobban jár!

Ha készült ilyen elemzés, és eszerint a fokozott ellenőrzés több bevételt hozott, mint az ellenőrzés költsége, a BKV talán javíthatna megítélésén, ha nyilvánosságra hozná. Ha ellenkező eredmény született, akkor tessék a fentiek szerint eljárni, ha meg nem készült ilyen elemzés, akkor meg nem kéne felelőtlenül tovább növelni a bérköltségeket az ellenőrzést végző személyzet számának felduzzasztásával.

Már csak azért sem, mert ha erre megy el a BKV pénze, akkor soha nem lesz autamatizált jegyellenőrzés, és előbb-utóbb az előregyártott jegyeket és bérleteket is megszüntethetjük, majd mindenki fizet a metróvezetőnél, jobb esetben a kalauznál.
süti beállítások módosítása